Az Európai csörgőréce (Anas Crecca)

A csörgő réce megjelenését tekintve egy kistermetű, rövid, zömök, szép megjelenésű eurázsiai úszóréce.

A három - színben és nagyságban csak kicsit különböző - alfaj közül a csörgő réce Anas crecca crecca L. Eurázsiát, az Alent szigeteki csörgőréce Anas crecca nimia GMELIN, az Alent-szigeteki csoport részeit, míg az észak-amerikai csörgőréce Anas crecca carolinensis GMELIN, Észak-Amerika területét lakja.

Méreteik

A gácsér szárnya 175-192 mm, a farka 62-72 mm, a csőre 34-38 mm, a lába 27-30 mm, a súlya kb. 257-440 g, átlag 357 g körüli. A tojó szárnya 170-180 mm, a farka 60-70 mm, a csőre 34-36 mm, a lába 26-30 mm, a súlya kb. 250-374 g, átlag 325 g körüli.

Költési tollazatának színe

A gácsér feje vörösesbarna, zöld oldalpajzzsal, a hát részei és a lágyék szürke hullámos, a mell agyagsárga, feketésbarna pettyezéssel. A szárnytükör bársonyfekete, zölden fénylő, a lengetőtollak szárai sötétek. Az alsó farok takaró tollak fénylő sárga színűek. A csőr és a lábak világos ólomszürkék, a szivárványhártya barna.

A tojó színét tekintve jellegzetes tojó színű. A legegyszerűbben úgy lehet leírni, hogy a tőkés réce tojójának kicsinyített mása.

A költés utáni tollazata

Az idős gácsérok átmeneti tollazatba július és augusztus hónapban vedlenek és ez szeptember és november hónapokig tart. A kisebb tollak barnás feketék, röviden fogalmazva nagyon hasonlít a tojóhoz. A pikkelyesség a mellen és a lágyékon finomabb, nincs olyan szélesen vörösesbarnával szegélyezve. A tojótól tisztább szárnyrajzolat alapján jól megkülönböztethető.

A kikelt kisrécék tollazata (pihéstollazat)

A napos kiskacsák összességében nagyon sötétek, mivel a fej, a hát és az oldalrészek pihetollai oliva feketés-barna színűek. Csak a szemek területe, egy keskeny csík a fül területen, a torok, a mell, az alsó oldal és a szárnyszegélyek sárgásbarnás színezetűek. A csőr feketésszürke, nagyon erős és fekete oromcsík van rajta. A lábak olíva zöld színűek, az úszóhártyák sárgán szegélyezettek.

A fiatal récék tollazata

A fiatal récék tollazat színe a felnőtt tojóéhoz hasonlít. A szárnytükör főleg a fiatal tojóknál szinte fénytelen.

Előfordulásuk hazánkban

Nálunk az év minden hónapjában megfigyelhető. Vonuláskor a tőkés réce után a leggyakoribb récefaj. Néhány példány átnyaral, könnyű teleken tömegesen, szigorúbb időjárás esetén kisebb csapatokban telel át a be nem fagyó vizeknél. A nyárra itt maradó párok valószínűleg költenek is. Ez már több megfigyelési adattal is bizonyított.

Életmód

A csörgő récék fő költési területe a mérsékelt és boreális zóna, és ezektől északra. Továbbá jellegzetes költőmadarai néhány tundra területnek. Költési területnek a csörgő récék a lapos, táplálékban és növényzetben gazdag tengereket, tavakat, állóvizeket (holtágakat), mocsaras lapályokat, alkalomadtán lápokat választják. A költési területekre való érkezés után márciusban és áprilisban láthatunk párokat vagy kisebb csoportokat a nyílt vízfelszínen vagy üldözéses repülésben a költési vizek fölött kergetőzve. A szaporodási idő kezdetével, május elején, a csörgő récék nagyon rejtőzködővé válnak, és szinte csak a tó növényzetének védelmében élnek. A fészkeik mindig jól elrejtve, a száraz talajon találhatók, olykor messzebb a víztől, a bozótban, a fűben, sőt az erdőben is. Ritkán fordul elő, hogy a nedves földű nádasba vagy szigetecskéken készíti el fészkét. A fészek a növényzet anyagából épül, a tojó által kikapart mélyedésbe. Később feketés vagy sötétszürke színű pehelytollakkal béleli ki. A normál fészekaljak 6-12 krémbarna, nyújtott tojásból állnak, melyet 24 órás intervallumban rak le. A tojások mérete a következő: 42-49,5x31-35,5 mm, átlag 44,8-32,9 mm. A költési idő 21-23 nap. Ezen idő vége felé megkezdődik a gácsérok teljes átvedlése. Kelés után a tojó levezeti a kisrécéket a vízhez és felviszi azokat a parti növényzetbe. Nagyon rejtőzködő életmódot folytatnak. Először csak a fiatalok repülőképessé válása után augusztusban mennek ki újra a nyílt vizekre.

Táplálkozásuk

Előszeretettel keresi táplálékát a tocsogós sziki elöntésekben, ahol a vízben úszó magokat, kisebb csigákat, rovarálcákat könnyen összeszedheti. Egy Magyarországon vizsgált mintegy 200 egyed gyomortartalma a következő táplálék fajtákból tevődött össze: gyommag 63%, rovar 13%, zöld növényi részek 10%, csiga 6%, kultúrnövények magja 5%, rovarálca 3%. Az állati eredetű táplálék aránya a téli hónapokban nagyobb.